Lelőtt két kutyát a Normafánál február elején a Pilisi Parkerdő Zrt. hivatásos vadásza – értesült az InfoRádió. A kutyákat egy férfi sétáltatta; az ebek a szomszédjáé voltak. Az erdészet szóvivője megerősítette információnkat. Lomniczi Gergely elmondta: kevesen tudják, de attól még törvény hatalmazza fel a hivatásos vadászokat arra, hogy kilőjék azokat a kutyákat, amelyek vadakat űznek, és a gazdájuk nincs a közelben. A Kutya magazin főszerkesztőjének az a tanácsa, hogy feltűnő színű nyakörvvel és csengővel sétáltassuk házi kedvencünket az erdőben.
A Pilisi Parkerdő Zrt. hivatásos vadásza két kutyát lőtt le Normafa térségében, mert azok egy őzsutát és egy őzgidát kergettek – mondta az InfoRádiónak az erdészet szóvivője, aki hozzátette: két vadász volt a helyszínen, az egyikük hiába kiáltott a kutyák gazdája után. Miután nem jelentkezett senki, a vadakat üldöző ebeket a másik vadász lelőtte.
Pár perccel később jelent meg egy ember pórázzal – kiderült, hogy ő sétáltatta szomszédja kutyáit. A kiabálást azért nem hallotta, mert mintegy 500 méteres távolságban lehetett. Lomniczi Gergely elmondta, az illető bevett gyakorlata volt, hogy a parkolóban kiengedte a kutyákat, amelyek futottak, amerre láttak.
A szóvivő hangsúlyozta: az erdész a vadászati törvény értelmében lelőheti a vadat űző vagy támadó kutyát, márpedig ez a két eb egyértelműen üldözte a vadakat. Ráadásul tél végi időszak van, amikor az erdőben élő állatok már legyengült állapotban vannak, így ilyenkor a gazdájuktól eltávolodó kutyák veszélyesek lehetnek. Évente több elhullást okoznak az ilyen esetek – fűzte hozzá.
Lomniczi Gergely kiemelte: a természet, a vadállomány és a kutyák védelme érdekében is a gazdáknak pórázon kellene sétáltatniuk az állatot a természeti vagy vadászati területen.
A Kutya magazin főszerkesztője is azt hangsúlyozta, a vadászati törvényben is szerepel, hogy ha kivisszük a kutyánkat az erdőbe, akkor nagyon feltűnő színű nyakörvre csengőt érdemes tenni, mert a hangtól a vad megriad, és a vadász is tudja, hogy valahol a közelben van az eb gazdája.
Harcsás Márta hozzátette: már lehet kapni olyan hosszú pórázokat, amellyel 10-15 méter mozgásteret is lehet biztosítani a kutyánknak.

Idosallatok.hu – Gazdit keresnek

Posted February 26th, 2010 by dr


szólj hozzá: ebek harmincadja
A kutya az egyetlen a világon, aki jobban szeret téged saját magánál.

Az év kutyája

Posted February 26th, 2010 by vau

Az év kutyája tudja azt, amit kevesen:
õ maga õrködik, míg gazdája pihen.
Elviseli a láncot, a hideget, a hót,
nem szomjazza a vizet, s nem követeli a jót.
Kenyér héja, egy kis maradék,
az év kutyájának már ez is elég.
Nem kér semmit, csak adni, adni akar.
Az év kutyája senkit és mindenkit zavar.

Ha elkóborolna vagy kiraknák netán,
Gyepmester kergeti, fogja be az utcán,
Ha szerencsés flótás, olyan helyre kerül,
Ahonnan a többség élve ki is kerül.
De hogyha a sorsa olyan helyre veti
Ahol a jogszabályt nem állatvédõ értelmezi,
Akkor bizony írják: segítség, altatnak!,
Fiatal kutyáknak több esélyt nem adnak:
Tizennégy nap után mindenképp altatnak.
Segítség, hogyha jön, szerencsés kis ebnek,
Szeretõ családot, egy esélyt teremthet.
Van olyan szeglete ennek az országnak,
Ahová állatvédõ fotózni nem járhat.
Aki oda kerül, biztos lesz az útja,
Remegõ léptekkel: a szivárványon túlra.

Õrizze a házat, ez a kutya dolga…
Láncon. De öklömnyin egész nap csak lógna.
A gazda akasztott rabján nagyot ásít:
Rendben van, jó ez így, tiszta, szép a pázsit.
Ház sem kell, minek az, azért van a bunda,
a fázás ellenszerét majd jól megtanulja.
Ha mégis reszketne, dideregne ebe,
Melegbõl kikukkant: ugyan túléli-e.
A házba bejárás nem engedélyezett,
A kutya legyen stramm, nem elkényeztetett.

Kuvasz volt, büszke, nemes, magyar fajta,
Portáját õrizte, családját imádta.
Õt is szerették, de ahogy öregedett,
Megvakult, megkopott, megsüketedett.
Felállni nem tudott, gondolták, hogy menjen.
De hogy a család a látványtól szenvedjen?
Szépen és békében elengedni? Minek?
Erre is megoldást nyújt a gyepi telep.
Kis csapda, nagy kutya, roskatag a háta,
Görcsösen kapaszkodik a kis szivárványba,
Hogy majd a hídon úgy mehessen végig,
Hogy elõtte nem szenved több hétig.

Összetörve, baleset után
reménykedve néz, alázattal, sután.
Tudja, hogy nem várhatja el,
hogy törött teste új életre kel,
mert valaki felemeli, meggyógyítja.
Másra sincs pénz, ezt õ bizton tudja.
Felemelték? El sem hiszi, nem veheti el…
A szeretet a fiatalokra, a frissekre kell.

Nem tolakszik, némán elfogadja,
hogy kiért rajongott, gyepmesternek adja.
A családot rácsok és félelem váltja,
nem értheti az, kinek sosem volt családja,
milyen az, hogy félni, félteni a voltat,
miközben a halál a sarkában koslat.
Miben is hihetne? Nem érti a rendszert…
Csak azt tudja, érzi, hogy õ bizony nem kell.

Év kutyája loncsos, fésût sosem látott,
nem ismer gondos és ápolt szép világot,
egész életében bolhákkal kelt, s feküdt,
koszos-büdös szõre rá páncélként vetült.

“Csak egyszer legyen kölyke”, hiszen fajtatiszta,
gyermekei apját nem õ választotta,
de nem is a fajta építése volt a cél.
A kutya hiába ugat, ha a pénz beszél.
Hat kölyök, ha olcsón túl is adnak rajta,
A hasznot a család jól elmulathatja.
Az elsõ alomból a kölykök elkeltek,
a gazdák a másodikra rendelést is felvettek,
aztán a harmadik már rutinból jött létre,
senkit nem zavart, hogy az apa a testvére.
A negyediknél sajnos a teje elapadt,
kölyke így életben egyetlen sem maradt.
Begyulladt, szenvedett, lábra sem bírt állni.
Hát így kell a gazdát szolgálni?

Minden “Év Kutyája” emlék valakinek.
Kinek élve sikerült, és hogy van, akinek
már csak gyertyát gyújthatunk, mi, akik ismertük,
szomorú, de erõt ad, hogy csináljunk tovább,
hiszen sok van hátra. Elõre, Év Kutyák!

Kutyaiskola őrzővédő bemutató

Posted February 21st, 2010 by zita

Telt ház az Illatos úton

Posted February 1st, 2010 by admin


szólj hozzá: Telt ház az illatos úton

Sztárkutyák a dobogón

Posted February 1st, 2010 by vau

Állati versenyt rendezett az amerikai kennel klub, ahol az ebek népszerűségét vizsgálták. A nyertesek a labradorok lettek.

Illatos úti Állategészségügyi telep

Posted November 1st, 2009 by admin


szólj hozzá: Illatos úti Ebrendészeti telep

Kirándulás a kutyával

Posted October 15th, 2009 by admin

vilagaimVége a nyárnak, kezdődik az iskola, viszont a várhatóan szép, meleg ősz a hétvégi kirándulások ideje. A család természetesen magával viszi a kutyát is (hol is hagyná?). Kedvencünkre leselkedő aktuális veszélyekre hívom fel ezúttal a figyelmet .
Az első és a legfontosabb, hogy a kutyánk túl legyen a veszettség elleni védőoltáson, hiszen jó néhány turistaközpontban nagyobb a lehetősége, hogy veszett állattal találkozzon, mint mondjuk a városi parkokban. Főleg a veszett róka, borz, vadmacska, de az elvadult kóbor kutyák is veszélyt jelenthetnek. Az oltás ellenére sem ajánlom, hogy ebünket csatangolni, felügyelet nélkül szabadon engedjük. Százszázalékos védelem nincs. De magunk se tartsuk játékos pajtásnak a megszelídült rókát, ebünket is tiltsuk tőle. Hasonlóan, ha elhullott rókát találunk, vagy szóljunk a vadásznak, vadőrnek, mezőőrnek. A veszettséget nagyon komolyan kell venni, mert a megfertőződött emberre a kínhalál vár, lévén gyógyíthatatlan betegség. De megfelelő és veszélytelen védőoltással a vírus megszerzése, tehát a megbetegedés megelőzhető.
A másik probléma lehet a kutya fürdetése. Általában a kijelölt vadvízi strandokon is tilos az ebet a vízbe vinni. Tehát közönség által nem látogatott, elhagyatottabb területeken ajánlatos ebünket vízbe vinni, illetve engedni. Jó néhány kutya egyenesen imádja a vizet, egyébként ők születetten tudnak úszni – a kutyaúszást mi tanultuk tőlük – vízbefulladást inkább csak az edzettség hiánya, idősebb állatoknál a kimerülés okoz. De sajnos vadvizeink jelentős része elszennyeződött, amit ebünk aligha észlel, csak utána hányás, hasmenés, kötőhártyahurut, külső hallójáratgyulladás, rosszabb esetben bőrgyulladás jelentkezhet. A napszúrásról, hőgutáról egy korábbi cikkemben már írtam. Még szeptemberben is lehet meleg, ezért most megismételve: az egyik akkor jelentkezik, ha az állat tűző napra van kikötve és árnyékba húzódni nincs lehetősége, a másik a zárt és rendkívüli módon felmelegedett kocsiban nem tud megszabadulni saját hőjétől. Mindkét esetben halálos a veszedelem. Nemritkán az is előfordul, hogy az eb lába megsérül és látható módon vérzik. Elsősegélyként elegendő a nyomókötés, amire megfelel egy gézbe burkolt vattacsomó, ezt pólyával igyekszünk rögzíteni az állat lábán. Szabály, hogy a bepólyázást mindig a lábvégnél kezdjük és közepes lazán haladjunk vele a test felé. Ajánlatos ezek után még egy gyerekzoknit húzni az állat lábára, amit az állat könyöke vagy hátulsó láb esetén a csánk felett, nem szorosan kötünk meg. Kisebb talppárna sebek gyorsan, maguktól is meggyógyulnak, de nagyobb, szétnyílt sebbel vagy ha ez a lábujjak között van, ajánlatos állatorvoshoz fordulni, aki varrással egyesíti a sebszéleket. Még egy veszély leselkedik a kutyánkra, de sajnos ránk is. Ez pedig az ország egész területén megtalálható kullancs. Akár kézzel is, csavaró mozdulattal távolítsuk el. Semmi baj nem történik, ha a fej bennmarad, azt néhány nap múlva a szervezet kidobja. Amennyiben kutyánkban kullancsot találunk, még, ha ki is szedtük, azonnal vigyük állatorvoshoz, Mert fertőződhet az állat a Babesiával és a Lyme-kórral, melyeket mindenképpen kezelni kell.

Nevető, vigyorgó kutyák

Posted September 12th, 2009 by admin

Miért esznek füvet a kutyák?

Posted September 12th, 2009 by admin

Míg a kutyák egy része úgy tekint a zöld pázsitra, mint kiváló helyszínre egy kis hancúrozáshoz, másik részük finom csemegeként veti rá magát. Az állatorvosok sok kérdést kapnak ezzel a jelenséggel kapcsolatban, de senki sem tudja egyértelműen megmondani, hogy miért szeretnek a kutyusok füvet rágcsálni. A Michigani Állatorvosi Egyesület két elnökségi tagja, Laird Goodman és Steven Steep felvázolt néhány, fűevéssel kapcsolatos teóriát.

Az egyik lehetséges ok a hányás elősegítése. Sok kutyánál megfigyelhető, hogy fűevés után kihányja, amit addig megevett. Az azonban nem világos, hogy miért van szükségük erre, miért így tisztítják meg torkukat vagy gyomrukat a nemkívánatos anyagoktól. Dr Steep szerint sok gazdi úgy gondolja, hogy a kutya azért eszik füvet, mert hányni akar, azonban ez nem szükségszerűen igaz. Sok látszólag egészséges kutya eszik füvet, és vagy hányni kezd utána, vagy nem. És sok olyan kutya van, aki bélproblémákkal küzd, mégsem mutat érdeklődést a fűevés irányában.

fuvet-eszikEgy másik ok a táplálkozási elégtelenség lehet. Sok állatorvos arra gyanakszik, hogy a kutyák azért esznek füvet, mert valami hiányzik az étrendjükből. Azt viszont még nem sikerült megállapítani, hogy vajon minek a hiánya okozza ezt. A fűevés eredhet a kutyák őseinek természetéből is. A farkasok és a prérifarkasok ugyanis gyakran esznek gabonát akár közvetlenül, akár közvetve (ha prédáik belei tartalmaznak gabonát). Így a kutyák fűevése lehet egyfajta visszatérés az ősi viselkedéshez. Az utolsó, legegyszerűbb ok pedig az íz: elképzelhető, hogy a kutyák egész egyszerűen szeretik a fű ízét.

Bár a legelészés a kutyusok normális viselkedésének része, az állatorvosok azért felhívják a figyelmet arra, hogy a gazdiknak nem árt odafigyelni kedvencükre a csemegézés alatt. Először is, határoljuk be azt a területet, ahol a kutya füvet majszolhat. A pázsitot ugyanis gyakran mérgező trágyával vagy rovarirtóval kezelik, ezek az anyagok pedig rendkívül veszélyesek a kutyusokra nézve, főleg a melegebb hónapokban. Meg lehet próbálni külön erre a célra füvet ültetni egy cserépben. A friss, nedves hajtások jobban fognak tetszeni a kutyusnak, ráadásul kevésbé irritálják emésztőrendszerét, mint a rágós, élesebb fűszálak. Fontos odafigyelni arra is, hogy mennyi füvet esznek meg, a gyakori öklendezés ugyanis nyelőcsőgyulladást is okozhat. Az is jó ötlet, ha olyan eledelt adunk nekik, amely valamilyen zöldet tartalmaz, például spenótot. Ez azért is jó, mert ha a legelést valamilyen tápanyag hiánya okozza, ezt a szükségletet így könnyen kielégíthetjük. Ha ezeket a lépéseket betartjuk, nem kell aggódnunk a fűevés miatt.