Kutyavilág

Állatvilág net portál nyitólapja www.allatvilag.net - Videómegosztó ahol nézelődhetsz, vagy feltöltheted saját videóidat video.allatvilag.net – Fórumoz informálódj ismerkedj forum.allatvilag.net – Moziban filmvetítés, természetfilmek, állatos filmet mozi.allatvilag.net - Twitter, csiripelj velünk Twiter.com/allatvilag - Facebook, legyél a barátunk, ismerd meg a barátainkat Facebook.com/allatvilag

“A kutya nemesebbé teszi a nemest, és aljasabbá az aljast” (Jack London). Kisgyerekkoromban mindent megadtam volna azért, hogy kutyám lehessen. Bármilyen. Legalább egy egészen kicsike. Városlakó gyerek voltam világéletemben, de az igazi betondzsungeltől megkímélt a sors: volt a környékünkön elég zöldterület, ahol kutyát lehetett sétáltatni. Az alattunk lakó szomszédnak spánielje volt; a gardróbszekrény alsó rekeszében valóságos kutyaházat alakítottak ki a számára, és ezt én igen jó ötletnek tartottam. Szüleim azonban nem tudták elképzelni lakásban a kutyatartást: mindig azzal biztattak, hogy “majd ha kertes házba költözünk”…
A legtöbb gyerek vágyik arra, hogy saját kutyája lehessen, és ez nem is csoda, hiszen észrevétlenül, félig-meddig öntudatlanul, csecsemőkorától kezdve ezt sugallja neki az egész környezete. Se szeri, se száma a tündéri kiskutya-ábrázolásoknak a kisingeken, partedliken, már a rácsos ágyban elmaradhatatlan társ a játékkutya, és nem ritka az olyan gyerek, akinek rögtön a Mama és Papa után a következő értelmes szava a “vau-vau”. Később – az ifjúsági olvasmányok és filmélmények hatására – egyre szilárdabbá válik a csemete abbéli meggyőződése, hogy a világon a legjobb dolog egy négylábú barát.
A bökkenő csak az, hogy a felnőttek ezt sokszor egészen másképp látják. Az ő tudatukban különös módon függetlenné válik egymástól a matricákon, rajzfilmeken látott vagy regényben olvasott kutya a valódi, hús-vér négylábútól. Az egyik kedves, okos és szórakoztató, a másik piszkos, büdös és veszélyes. Amíg a kisbaba gügyögő hangon a kutyust utánozza, gyönyörűségüket lelik benne, később büszkék rá, ha kívülről fújja a fajtaneveket (bár ez ma már nem jellemző, mostanában a kis legények inkább az autómárkák közt szoktak jól eligazodni), de amikor arra kerül a sor, hogy “úgy szeretnék egy kiskutyát”, akkor megkeményednek az arcvonások, és felülkerekedik a szülői szigor meg a “józan ész”: ebbe a lakásba kutya nem teheti be a lábát!
Hogy bölcsen döntenek-e azok a szülők, akik nem engednek az unszolásnak, s jobbnak látják, ha szemük fényének az ebekkel való kapcsolata továbbra is csupán a képernyőre korlátozódik, nehéz megmondani. Kétségtelen, hogy több gyerek vágyódik kutya után, mint amennyi valóban alkalmas volna arra, hogy gondoskodjon róla, s az is igaz, hogy léteznek olyan körülmények, amelyek közé kutyát bekényszeríteni embertelenség volna (elég szomorú, hogy vannak gyerekek, akiknek ilyen körülmények között kell felnőniük, s ez manapság, úgy látszik, nem nyom oly sokat a latban, mint az állatkínzás). Ám az is biztos, hogy az a gyerek, akinek megadatik, hogy kutya mellett nőjön fel, olyan élményekhez és olyan lehetőségekhez jut, amelyek hatással – és majdnem bizonyos, hogy pozitív hatással – lehetnek az egész életére.

A család kutyája
Az, hogy a családba került kölyökkutya mennyire lesz valóban a gyerek kutyája, természetesen sok mindentől függ, mindenekelőtt a gyerek korától. Az egészen kicsi emberke még nem alkalmas arra, hogy ellássa egy állat felügyeletét, hiszen még ő maga is felügyeletre szorul. Ettől azonban ő még átéli azt az érzést, hogy saját kutyája van.
Még a kisiskolás sem képes teljesen önállóan ellátni a kutyát, nem baj viszont, ha előzőleg van alkalma hozzászokni a rendszerességre egy kisebb, kevesebb bajjal járó állatka gondozása által. A felső tagozatos tanuló már szinte teljesen egyedül viselheti gondját kedvencének, de elengedhetetlen, hogy a szülő is rajta tartsa a szemét.
A családba kerülő állat mindig egy kicsit családi ügy. A leglelkiismeretesebb gyerekkel is előfordulhat, hogy olykor-olykor különféle okoknál fogva nem tud időben hazaérni, hogy sétálni vigye a kutyáját, s az is rendszeresen megesik, hogy a nyári szünidős programok miatt marad az állat egy-két hétre a többi családtagra.
Sok mindent kell tehát mérlegelni az elhatározás előtt, ám az szinte bizonyos, hogy a kis álmodozó sokat fog nyerni azáltal, ha kedvenc négylábú mesehőse a regények lapjai közül belép az életébe.

Tanuld meg a hűséget!
A kutya mellett megváltozik a gyerek viszonya az élővilághoz. Megtanulja értelmezni az állatok mozdulatait, megismerkedik olyan fogalmakkal, amelyek korábban nem léteztek a számára.
Eleven filmként pereg le előtte egy élet: az első, csetlő-botló lépések, a tanulás, a felnőtté válás, az udvarlás, olykor akár a szülés és születés, végül az öregedés és a halál – a kutya sok mindenre segít felkészülni.
A kutya olyan barát, akinek mindent el lehet mondani. És az a legszebb benne, hogy mindig a gazdájának ad igazat, még ha ezt szavakkal nem is mondja ki. Jelenléte biztonságérzetet nyújt, mellette soha nem üres a lakás. Csodás élményekkel ajándékoz meg, ám ugyanakkor rákényszerít a lemondásra is: megesik, hogy még a legvonzóbb programnál is előbbre kell helyezni a napi rendes sétát. Rendszeres testmozgásra, egészségesebb életmódra kényszerít, és megtanít a gondoskodásra, az önuralomra. Akinek kutyája van, az nem viselkedhet meggondolatlanul, hiszen felelősséggel tartozik valakiért.
Ugyanakkor a kutyának olyasmit is megbocsát az ember, amit senki mástól nem viselne el. Észrevétlenül eltanulja tőle azt a képességet, amelynek fogalma elválaszthatatlan a kutyától, amióta csak világ a világ: a hűséget.

Jack London – A Barna Farkas és más kutyás történetek – ismertető: Jack London kutyás szemmel – ezt a címet is adhattuk volna kötetünknek, ennek a különös, rendhagyó válogatásnak, amely a világ mindmáig egyik legolvasottabb írójának kutyás témájú elbeszéléseit gyűjtötte kötetbe. Kegyetlen szépségű zord tájakon játszódnak a történetek, ahol az egyetlen törvény: “Ha földre kerülsz, véged!” Itt élnek, küzdenek a könyv szereplői: Malamut Kid, aki puskatussal veri a kutyák lázadását; Margason, az aranyásó, aki megfagy, mert nem tud tüzet rakni, Az ember, aki az éhségtől félholtan puszta kézzel öli meg a farkast… De mindenekelőtt és főleg a novellák főszereplői, a kutyák, “ezek a fájós lábú ördögök” – a végtelen hómezők, a fagyos tájak igazi hősei.

Az utóbbi időben sűrűbben hallani kutyák által okozott harapásos tragédiákról. A háziállatok tetteiért a gazdáknak kell büntetőjogilag is felelni. Azonban néhány óvintézkedéssel a tépéses – harapásos baleseteket meg lehetne előzni!A négylábú házi kedvencek legtöbbje számára ilyenkor van a párzási időszak. Tovább a teljes cikkre

Állatfilmek az állatmoziban: természetfilmek, háziállatok, vadállatok, történetek, filmrészletek. Mozi.allatvilag.net

1. Egy hideg napon, egy síelő indúlt neki egy fagyos hegy csúcsának, hogy uralma alá vegye s kihasználja a szép időt egy kis szórakozásnak. De egy pillanat alatt az egész katasztrófába borult. Egy hatalmas lavina kezdett el szélsebesen az áldozat felé süvíteni. Nem sokkal később, az egész hegy oldalán teljes felfordulás köszöntötte a mentőcsoportot. Hiába keresték, ők az 5m mély hóban nem találhatták meg. Ám egy kutya is a csapat tagja volt, és elszántan kereste a szerencsétlenül járt kirándulót. Ám egyelőre nincs siker. Minél több idő telik el, annál kisebb az esély hogy élve megtalálják a félig halálrafagyott testet. A kutya egyre jobban keresett kutatott, ám nem tudott jelezni, hogy megtalálta az elveszett embert. Már vagy 2-3 órája keresik, kicsi az eséje hogy él. Egy váratlan pillanatban a kutya előbb elkezdett ásni, majd nem sokkal azután ugatni, ezzel jelezve hogy:”Talált Valakit!” És, mindenki fellélegezhetett, mert a szerencsétlen sielő túlélte ezt a veszélyes kalandot! Ha a kutya nem kereste volna tovább, míg már mások kezdték volna feladni, sose került volna elő az az ember, aki az életét köszönheti hű társának!

2. Egyszer, furcsa páros, egy kutya és a gazdija elindultak, hogy gumicsónakozzanak egy kicsit, a békésen csordogáló folyón. Ám egy hivatlan pillanatban a folyó teljesen megva-dult. Hihetetlen erővel, és sebességgel kezdett el folyni, egy nagy hegyes sziklákkal teli gát felé. A kutya érezte hogy nagy baj lesz, ezért kiugrott a csónakból, mert nem volt a gazdája mellette, így azt gondolhatta az állat, hogy a gazdája a parton várja. Mikor szegény kikecmergett 3 lábával a partra (3 lába volt), észrevette hogy gazdija még mindíg a jéghideg vízben van, és alig van magánál. A kutyus önzetlenül, és gondolkodás nélkül visszaugrott a vízbe, ám az már egyre vadabb és gyorsabb volt mint pár perccel azelőtt. Egy óra múlva mind a ketten kijutottak, és egy mentőcsapat talált rályuk, akik nehezen akarták elhinni, hogy egy 3 lábú nőstény kutya ki tudott hozno egy 90 kilós férfit, ilyen hihetetlenül erős folyású folyóból. És a gazda, akinek életét a hzikedvencének köszönheti, 2004-ben temette el kutyáját, akit soha, senkinél nem szeretett jobban.

3. Egy idős hölgy és kutyája egy kis tacskó egy szép emeletes házban éltek együtt, ahol kezdettől fogva családtag ként tekintettek egymásra. Egyszer viszont, életveszélyes helyzetbe került a páros. Egy éjjel, a kutyus nagyon nagyon furán viselkedett, ezt a gazdija észre is vette, hisz ilyeneket még sose csinált. Így gondolta, lehet hogy csak játszani akar, de nem… miután a hölgy lefeküdt aludni, a kutya ugatását hallotta. A kutya le akarta vezetni a lépcsőn, ám a hölgy valami fura szagra lett figyelmes. És a pincébe igyekezett, ahol mérgaző füst és hatalmas lángnyelvek fogadták. A kis kutya, látta hogy gazdája bajban van, belevetette magát az égő helyiségbe és pár kilós testével próbálta kivonszolni gazdáját, mikor kiértek a házból, az egész épület lángkban állt. Ha a kutya nem ébresztette fel volna a gazdit, és ha nem ment volna utánna a lángok közé, talán sose lett volna itt az a hölgy, aki elmesélte ezt a történetet nekünk!

4. Egy kis házban élt egy idősebb hölgy, és kutyája, egy Ír szetter. Nagyon sok időt töltöttek együtt. És, történtek balesetek, hogy a gazdája szívrohamot kapott otthon. Ezt sikerült túlélnie szerencsére. Ám nem olyan régen, egy éjjelen, a kutya és gazdija együtt egyedül maradtak otthon. A kutya láthatólag nagyon félt valamitől, és izgatott volt, mert nem engedte a gazdiját lefeküdni. Ám az nem halgatott a kutyájára, így lepihent. Nem sokkal később, a kutya hallotta hogy gazdája elkezd fulladozni. A sötét szobában egyetlen lámpa sem égett, fény se szűrődött be az ablakon. És egyedül nem tehet semmit se a kutya a szívroham ellen. Ám egyszer csak kirohant az állat a telefonhoz, hés hihetetlen módon a kutya riasztotta a mentősöket. A mentősök felvették, ám semmit nem hallottak, csak egy kutya nyüszítését. Erre megilyedtek, és rögtön kirohantak a helyszínre. És a kutyának hála, épp hogy sikerült megmenteni a gazdit, aki másképp meghalt volna!

Az ember, aki a kutyák nyelvén beszél: Kutya pszichológia, a kutya mint állat, a kutya mint faj, a kutya mint fajta, a kutya mint személyiség, a kutya igényeinek kielégítése 1. rész itt – Miért fontos a várakozás? Az etetés rituális tevékenység. A nemkívánatos viselkedés megerősítése. Orr, szem, fül. Szabályok, határok és korlátok. 2. rész itt – A különböző fajták ereje. A vörös-zónás kutya. Ki is a falkavezér? Kutyák energia szintjei. 3. rész itt – Melyik a legjobb kutyafajta számunkra? Hogyan közelítsünk egy kutya felé? Miért olyan fontos a séta? A kutya mint személyiség 4. rész itt - A kutyák igényeinek kielégítése. Állat,  kutya,  fajta. Testmozgás, fegyelem, szeretet. Test, tudat, szív 5. rész itt

Az elkövetkező néhány hétben gyakran vittem Alfát sétálni, és egyre gyakrabban engedtem el a pórázról. Észrevettem, hogy magától is követ, nem kell hívogatnom; ma már tudom, hogy ez az alapvető falkaösztön, ami minden egészséges kutyában megvan. Rövidesen megtanulta, hogy nem szabad lemennie az úttestre. Négy hónaposan már biztonsággal sétáltattam póráz nélkül, sohasem szaladt le a járdáról, ráadásul mindenféle különösebb tanítás nélkül, maga figyelte meg, hogy a gazdi sohasem megy le oda, azon a peremen túl, ahol alacsonyabban van az aszfalt. Fantasztikusan intelligens, és nagyon nyugodt kiskutya volt. Nagyon játékos is volt, még idős korában is.
Időnként azonban nagyon is harciasnak is bizonyult. Már két-három hónaposan is dühösen ugatta az idegeneket. Igaz, Dzseki ezért mindig legorombította. Az öreg farkas élete utolsó nagy feladatául tűzte ki, hogy a kis Alfából igazi kutyát faragjon. Alfa érkezésének napjától kezdve megemberelte magát, sohasem láttuk sántítani. Biztosan nagy fájdalmai voltak, de sohasem mutatta Alfa előtt. Lassan járt, keveset mozgott, de kínosan ügyelt, hogy ne látsszon a gyengesége. A tiszteletlenség legkisebb jelét is dühödten torolta meg a serdülő Alfán. Ha csak egy lépéssel is előtte haladt át az ajtón, ha ugatni mert, amikor ő ugatott, vagy ha felemelt lábbal mert pisilni az udvaron: az öreg farkas máris ott termett, és félelmetes hörgéssel esett neki, villogó agyarakkal, őrjöngve tépte a bundáját, úgy látszott, menten széttépi. Valójában sohasem bántotta a kölyköt, soha egy karcolás sem esett rajta. Sőt, olyannyira szerette, hogy néha még azt is megengedte, hogy a szőnyegére feküdjön, vagy a labdájához nyúljon. Ez nagy dolog volt tőle! Folytatás itt

A „vadászat” szó, amely eleve rossz dolgot fejez ki, szépítgetésnek tűnik. Az igazság az, hogy ez az öldöklésben való kéjelgés. „A vadászat mindig a háború egy formája”, mondta Goethe. A „vadászás” az emberi elmebaj egy változata, állapította meg Theodor Heuß, akinek a Német Szövetségi Köztársaság első elnökeként, mint nem-vadásznak kellett vadászatra járnia a diplomatákkal. Az orosz író, Lev Tolsztoj azt mondta, hogy „az állatgyilkosság az embergyilkosságtól csak egy kis lépésre van”. Tovább a teljes cikkre

Ideális esetben a helyzet a következő: az ember és kutyája viszonyában a gazdi a főnök – kedvesen hozzászólva, vagy akár parancsszavakkal irányítja kedvencét, befolyásolja viselkedését. Kapcsolatuk baráti, harmonikus. De mi van akkor, ha valami elromlik és a kutya mindezt nem így gondolja? Uralomra tör, vagy más módon kezd “rosszalkodni”, magatartási rendellenességeket produkál. Nos, ekkor lép színre Victoria Stilwell és beveti sikeres módszereit. Kikérdezi az elkeseredett gazdit, és például rejtett kamerával megfigyeli a haszontalankodó jószágot. Felállítja a diagnózist, jótanácsokat ad és megfelelő tréninget javasol. Mindezt azért, hogy helyreálljon a rend és a kutyás családokba újra béke költözzön. Tovább a videókra

Naponta hányszor sétáltassuk kutyánkat? Minél többször. Sokan úgy gondolják, hogy kutyájukat elegendő 2-3 perces “sétára” levinni napi két alkalommal. Ezek a gazdik szó szerint végighúzzák kutyájukat az utcán és elvárják, hogy minél gyorsabban elvégezze a dolgát. Ezek a gyors séták a kutyák számára testi és lelki szempontokból is károsak. A gazdának ismernie kell kutyájának mozgásigényét és kötelessége ki is elégíteni azt. Ne legyen kevesebb napi három-négyszeri sétáltatásnál, amikor a kutya mozoghat, szagolgathat és kiélheti ösztöneit és elolvashatja a napi “kutyaújságot” az utcákon. További a teljes cikkre