Állatvilág.net

Posted April 20th, 2010 by admin

allatvilag.net
Állatvilág net portál nyitólapja www.allatvilag.net – Videómegosztó ahol nézelődhetsz, vagy feltöltheted saját videóidat video.allatvilag.net – Fórumoz informálódj ismerkedj forum.allatvilag.net – Moziban filmvetítés, természetfilmek, állatos filmet mozi.allatvilag.net – Twitter, csiripelj velünk Twiter.com/allatvilag – Facebook, legyél a barátunk, ismerd meg a barátainkat Facebook.com/allatvilag

Állatvilág Net Facebook oldala

Posted May 16th, 2010 by admin

Kutyák a II. világháborúban 2.

Posted August 3rd, 2009 by admin

Hét évtizeddel ezelőtt már a leendő nagy világégés éreztette hatását, de akkor még ez a gazdasági fellendüléssel járt együtt, bár már előfordultak korlátozások is. Így az akkori kutyás lapok a mozgósítás, illetve a papírral való takarékoskodás miatt ritkábban vagy csökkentett terjedelemben jelentek meg. Sok országban több évtizedes múltra tekintett vissza a szervezett kutyázás, viszont a mai Izrael területén csak ekkor alakult meg a Palesztinai Kennel Club, melynek első kiállítását 1937. június 12-én tartották meg Haifában, ahol mindössze ötvennégy kutyát állítottak ki. Legtöbb németjuhászból volt, szám szerint tizenkilenc, boxerből tizennégy, drótszőrű foxiból hat, airedale-ből hét, dobermannból öt, míg tacskóból mindössze három példányt láthatott a megmérettetésre érkező érdeklődők hatalmas tömege. A bírók Ausztriából érkeztek. Érdekes a palesztinai adatokat összevetni a belgákkal, ahol is 1935-ben többek közt 718 németjuhászt, 114 boxert, 60 pekingit és 60 német dogot törzskönyveztek. Meglepően sok, összesen 257 új kennelnév-iktatás történt.

Törökországban kutyaidők jártak a kóbor pária kutyákra, melyek felettébb elszaporodtak Konstantinápolyban, a mai Isztambulban. A hatóságok már féltek az esetlegesen kitörő járványoktól éppúgy, mint attól, hogy a turisták elmaradoztak. Elhatározták tehát, hogy kerül, amibe kerül, megszabadulnak az ebektől: aki a városházán egy kutyafarkát beszolgáltatja, annak komoly jutalom üti a markát. Miközben néhány héten belül jelentős összeget fizettek ki a farkakért, csonkított kutyák tömegei jelentek meg az utcákon nemcsak a fővárosban, hanem az ország más részein is…

Jugoszlávia fővárosában, Belgrádban a városi tanács drákói rendelettel próbálta elhallgattatni a szomszédokat ugatásukkal zavaró kutyákat. A rendelet értelmében akinek ebe este kilenc óra után ugatott, annak komoly pénzbüntetést kellett fizetnie. Így néhány héten belül rossz szomszédok tömegei panaszolták be a kutyákat a városházán, ám bizonyítani nehéz volt, hogy a kérdéses eb ismerte-e az órát vagy sem.

Romániában Temesvár számított a kutyatenyésztés fellegvárának, ahol az ott székelő Canis Romániai Fajtakutyatulajdonosok Egyesülete vezető szerepet játszott az ország ebállományának nemzetközi elismertetésében, s abban, hogy náluk is lehessen CACIB-kiállítást rendezni. De a korabeli sajtóban nem ezért került előtérbe Románia, hanem egy Buksi nevű cirkuszi kutya szomorú esete miatt. Ez az állat előzőleg Magyarországon szerepelt. mutatványa abból állt, hogy egy magas gúlára mászott fel szájában magyar zászlóval, s amikor a csúcsra felért, elkezdte lengetni. Erdélyben is hasonló számot adott elő Buksi, s természetesen román zászlóval tette mindezt. Egy előadás alkalmával azonban, máig kiderítetlen okok miatt Buksi nem román, hanem magyar zászlóval mászott a csúcsra, mire a közönség felháborodottan kiáltozni kezdett, mások lelkesen éljeneztek, de az ott jelenlévő helyi rendőrfőnök a kutyát még a porondon agyonverte.

Gyakran folytatódtak a kiállítások bírósági tárgyalótermekben, hiszen az ebtulajdonosok kiállítók országtól függetlenül ha nem nyertek kedvenceikkel, előfordult, hogy a joghoz fordultak saját igazuk bizonyításáért. Egy párizsi törvényszék így például harmincezer frank, igen tekintélyes summa kártérítésre ítélt egy küllembírót, mert túl éles kritikát mondott egy foxterrierről. Hollandiában viszont egy kinológiai szaklap írója megnyerte azt a pert, melyet azért akasztottak a nyakába, mert szintén éles szavakat használva írt egy kiállított állatról: “Ez az újonnan importált bedlington sem álmodott Angliában kitűnő osztályzatról. tulajdonosa jól tenné, ha többet nem állítaná ki.” A per több mint három évig húzódott, nem úgy, mint annak a vadásznak ügye, akit Ausztriában gyorsított eljárással háromnapi elzárásra ítéltek állatkínzásért. A vadász egy feltehetőleg kóbor kutyára rálőtt, azt súlyosan megsebesítette, majd a keservesen vonyító állatot magára hagyta. Svájcban sem maradt munka nélkül a törvényszék: csalásért kellett elítélnie egy foxterriertenyésztő nőt, aki egy kerítőt meghazudtolva újsághirdetésekben is dicsérte fedezőkanjának különös teljesítményét, miközben egy másik kutyafényképével illusztrálta a hirdetést.

Ezekben az években a játékfilm mint művészeti műfaj évről évre egyre több emberhez eljutott, s a mozivásznakon a kutyák térhódítása is egyre nagyobb méreteket öltött. A Shall we dance? c. filmben Fred Astaire és Ginger Rogers főszereplésével nem kevesebb, mint huszonnégy különböző fajtájú hűséges négylábú szerepelt. A mozgóképeken gyakran előfordult a bernáthegyi, melyről sokak álmodoztak, mivel nemcsak ára, hanem a tartási költségei miatt is elérhetetlen volt az átlagember számára. A gazdagok úgy európában mint a tengeren túlon hatalmas pénzeket fizettek ki egy-egy ilyen luxuskutyáért. Emiatt is szenteltek rendkívül nagy figyelmet arra, hogy a kor legelismertebb bernáthegyi-tenyészetében, a Hospitzban, kis híján halálra mart egy bernáthegyi egy kislányt. A tenyésztő a hatóságok előtt az állat pillanatnyi elmezavarára hivatkozott, de a közvélemény követelte, hogy a tenyészetet azonnal szüntesse be, mondván, hogy a rendkívül nagymértékű rokontenyésztés folytán az egész állomány degenerált. A közakarat érvényesült a kennelt felszámolták. Svájcban ebben az időben egyébként nagy figyelmet fordítottak a nemzeti kutyafajtákra, viszont a külföldiekkel nemigen törődtek. Így egy német nyelvű svájci lap keservesen fakadt ki: “Igen kívánatos volna, hogy legalább is élbíróinknak lehetővé tétessék, hogy a nagy külföldi nemzetközi kiállítások foxterrieranyagát láthassák. Rögtön felismernék, hogy a svájci tenyésztés még a kezdet kezdetén áll. Ezeken a kiállításokon a mi legjobbnak tartott kutyáink legfeljebb jó osztályzattal hagynák el a ringet. Egyedül van der Hoop báró simaszőrű tenyésztése volna kivétel”.
A hálás, okos kutyákról is megemlékeztek a hetven évvel ezelőtti lapokban, melyek közül talán legmeghatóbb a London melletti Wulwichban történt, ahol egy tüzérőrmester az állatkórházban kezeltette beteg kedvencét. Az állat gyógyultan hagyta el a klinikát, de néhány hónap múlva az utcán egy autó elütötte. Egyik lába eltört, így három lábon bicegve szaladt segítségért az egy kilométerre lévő állatkórházba. Ausztriában egy másik lábatörött kutya pedig valóságos reklámot csinált az állatorvosnak, mivel gyógyulása után új pácienseket vezetett a rendelőhöz. Reggelente többször is előfordult, hogy az állatorvos kaparászást hallott rendelője ajtaján. Farkcsóválva régi barátja állt az ajtó előtt, kíséretében egy háromlábú, gyógyításra szoruló, leendő pácienssel.

Jó barátunk a kutya

Posted August 3rd, 2009 by admin

Jó barátunk a Kutya

A kutya ujjon járó ragadozó állat, a farkas háziasított alfaja. Ezenkívül tágabb értelemben kutyának neveznek a kutyafélék családján belül a valódi kutyaformák nemzetségéhez tartozó több más fajt is: ezek a kisfülű kutya, az ázsiai vadkutya, a nyestkutya, az afrikai vadkutya vagy hiénakutya és az őserdei kutya. A háziasított kutyát mindezektől a házi kutya elnevezéssel különböztetik meg.

A kutya története
A kutya a farkas háziasításával jött létre. A háziasítás kezdetének időpontját tudományos viták övezik, de általában 10–100 000 évvel ezelőttre teszik. A kutya másik lehetséges ősének korábban az aranysakált tartották. Mindenesetre mindhárom kutyaféle képes szaporodni egymással.

Kutyafajták
A kutyáknál megkülönböztetik a genetikailag hibrid egyedeket, a korcsokat és a fajtatiszta egyedeket. Utóbbiakat törzskönyvi nyilvántartásba veszik. Az azonos fajtájú egyedeket közös külső és belső jellemzők kötik össze a közös származáson kívül. Ezeket a fajtastandard tartalmazza. A fajtajegyek némelyike negatívan hathat a kutya egészségére, rizikófaktor – például a spánielek hosszú füle. Más külső jellemzők egyenesen genetikai rendellenességként foghatók fel, például a bulldogok állkapcsa, a meztelenkutyák vagy a tacskók rövid lába.

Híres kutyák
Mancs, mentőkutya
Kántor, filmekben szereplő németjuhász
Rex, osztrák színészkutya
Akita japán medveölő kutya
Bernáthegyi Alpokbeli mentőkutya, Özge, Steiner Kristóf kutyája.

Kutyasztárok
A kutyák népszerű szereplői könyveknek, filmeknek és filmsorozatoknak. A legismertebbek a könyvlapokról minden bizonnyal Lassie, (Eric Knight: Lassie hazatér), Buck (Jack London: A vadon szava) és Fehér Agyar (Jack London: Fehér Agyar visszatér). A filmekből és a tévéből ismerősek, mint Rin-tin-tin, Benji, Beethoven, a bernáthegyi; Rex felügyelő német juhásza; de ki ne ismerné a 101 kiskutya dalmatáit, Plutót vagy Snoopy-t? Lajka. Frakk.

Kutyatámadás ellen magzatpóz!

Posted April 20th, 2010 by admin

Az utóbbi időben sűrűbben hallani kutyák által okozott harapásos tragédiákról. A háziállatok tetteiért a gazdáknak kell büntetőjogilag is felelni. Azonban néhány óvintézkedéssel a tépéses – harapásos baleseteket meg lehetne előzni!A négylábú házi kedvencek legtöbbje számára ilyenkor van a párzási időszak. Tovább a teljes cikkre

Mozi az Állatvilág.net oldalon

Posted April 20th, 2010 by admin

Allatvilag_Net_Mozi
Állatfilmek az állatmoziban: természetfilmek, háziállatok, vadállatok, történetek, filmrészletek. Mozi.allatvilag.net

Hős kutyák története

Posted April 4th, 2010 by admin

1. Egy hideg napon, egy síelő indúlt neki egy fagyos hegy csúcsának, hogy uralma alá vegye s kihasználja a szép időt egy kis szórakozásnak. De egy pillanat alatt az egész katasztrófába borult. Egy hatalmas lavina kezdett el szélsebesen az áldozat felé süvíteni. Nem sokkal később, az egész hegy oldalán teljes felfordulás köszöntötte a mentőcsoportot. Hiába keresték, ők az 5m mély hóban nem találhatták meg. Ám egy kutya is a csapat tagja volt, és elszántan kereste a szerencsétlenül járt kirándulót. Ám egyelőre nincs siker. Minél több idő telik el, annál kisebb az esély hogy élve megtalálják a félig halálrafagyott testet. A kutya egyre jobban keresett kutatott, ám nem tudott jelezni, hogy megtalálta az elveszett embert. Már vagy 2-3 órája keresik, kicsi az eséje hogy él. Egy váratlan pillanatban a kutya előbb elkezdett ásni, majd nem sokkal azután ugatni, ezzel jelezve hogy:”Talált Valakit!” És, mindenki fellélegezhetett, mert a szerencsétlen sielő túlélte ezt a veszélyes kalandot! Ha a kutya nem kereste volna tovább, míg már mások kezdték volna feladni, sose került volna elő az az ember, aki az életét köszönheti hű társának!

2. Egyszer, furcsa páros, egy kutya és a gazdija elindultak, hogy gumicsónakozzanak egy kicsit, a békésen csordogáló folyón. Ám egy hivatlan pillanatban a folyó teljesen megva-dult. Hihetetlen erővel, és sebességgel kezdett el folyni, egy nagy hegyes sziklákkal teli gát felé. A kutya érezte hogy nagy baj lesz, ezért kiugrott a csónakból, mert nem volt a gazdája mellette, így azt gondolhatta az állat, hogy a gazdája a parton várja. Mikor szegény kikecmergett 3 lábával a partra (3 lába volt), észrevette hogy gazdija még mindíg a jéghideg vízben van, és alig van magánál. A kutyus önzetlenül, és gondolkodás nélkül visszaugrott a vízbe, ám az már egyre vadabb és gyorsabb volt mint pár perccel azelőtt. Egy óra múlva mind a ketten kijutottak, és egy mentőcsapat talált rályuk, akik nehezen akarták elhinni, hogy egy 3 lábú nőstény kutya ki tudott hozno egy 90 kilós férfit, ilyen hihetetlenül erős folyású folyóból. És a gazda, akinek életét a hzikedvencének köszönheti, 2004-ben temette el kutyáját, akit soha, senkinél nem szeretett jobban.

3. Egy idős hölgy és kutyája egy kis tacskó egy szép emeletes házban éltek együtt, ahol kezdettől fogva családtag ként tekintettek egymásra. Egyszer viszont, életveszélyes helyzetbe került a páros. Egy éjjel, a kutyus nagyon nagyon furán viselkedett, ezt a gazdija észre is vette, hisz ilyeneket még sose csinált. Így gondolta, lehet hogy csak játszani akar, de nem… miután a hölgy lefeküdt aludni, a kutya ugatását hallotta. A kutya le akarta vezetni a lépcsőn, ám a hölgy valami fura szagra lett figyelmes. És a pincébe igyekezett, ahol mérgaző füst és hatalmas lángnyelvek fogadták. A kis kutya, látta hogy gazdája bajban van, belevetette magát az égő helyiségbe és pár kilós testével próbálta kivonszolni gazdáját, mikor kiértek a házból, az egész épület lángkban állt. Ha a kutya nem ébresztette fel volna a gazdit, és ha nem ment volna utánna a lángok közé, talán sose lett volna itt az a hölgy, aki elmesélte ezt a történetet nekünk!

4. Egy kis házban élt egy idősebb hölgy, és kutyája, egy Ír szetter. Nagyon sok időt töltöttek együtt. És, történtek balesetek, hogy a gazdája szívrohamot kapott otthon. Ezt sikerült túlélnie szerencsére. Ám nem olyan régen, egy éjjelen, a kutya és gazdija együtt egyedül maradtak otthon. A kutya láthatólag nagyon félt valamitől, és izgatott volt, mert nem engedte a gazdiját lefeküdni. Ám az nem halgatott a kutyájára, így lepihent. Nem sokkal később, a kutya hallotta hogy gazdája elkezd fulladozni. A sötét szobában egyetlen lámpa sem égett, fény se szűrődött be az ablakon. És egyedül nem tehet semmit se a kutya a szívroham ellen. Ám egyszer csak kirohant az állat a telefonhoz, hés hihetetlen módon a kutya riasztotta a mentősöket. A mentősök felvették, ám semmit nem hallottak, csak egy kutya nyüszítését. Erre megilyedtek, és rögtön kirohantak a helyszínre. És a kutyának hála, épp hogy sikerült megmenteni a gazdit, aki másképp meghalt volna!

Cesar Millan videós képzés a kutyákhoz

Posted April 3rd, 2010 by admin


Az ember, aki a kutyák nyelvén beszél: Kutya pszichológia, a kutya mint állat, a kutya mint faj, a kutya mint fajta, a kutya mint személyiség, a kutya igényeinek kielégítése 1. rész ittMiért fontos a várakozás? Az etetés rituális tevékenység. A nemkívánatos viselkedés megerősítése. Orr, szem, fül. Szabályok, határok és korlátok. 2. rész ittA különböző fajták ereje. A vörös-zónás kutya. Ki is a falkavezér? Kutyák energia szintjei. 3. rész itt – Melyik a legjobb kutyafajta számunkra? Hogyan közelítsünk egy kutya felé? Miért olyan fontos a séta? A kutya mint személyiség 4. rész itt – A kutyák igényeinek kielégítése. Állat,  kutya,  fajta. Testmozgás, fegyelem, szeretet. Test, tudat, szív 5. rész itt

Alfa emlékére – Tomcat kutyája

Posted April 3rd, 2010 by admin

Az elkövetkező néhány hétben gyakran vittem Alfát sétálni, és egyre gyakrabban engedtem el a pórázról. Észrevettem, hogy magától is követ, nem kell hívogatnom; ma már tudom, hogy ez az alapvető falkaösztön, ami minden egészséges kutyában megvan. Rövidesen megtanulta, hogy nem szabad lemennie az úttestre. Négy hónaposan már biztonsággal sétáltattam póráz nélkül, sohasem szaladt le a járdáról, ráadásul mindenféle különösebb tanítás nélkül, maga figyelte meg, hogy a gazdi sohasem megy le oda, azon a peremen túl, ahol alacsonyabban van az aszfalt. Fantasztikusan intelligens, és nagyon nyugodt kiskutya volt. Nagyon játékos is volt, még idős korában is.
Időnként azonban nagyon is harciasnak is bizonyult. Már két-három hónaposan is dühösen ugatta az idegeneket. Igaz, Dzseki ezért mindig legorombította. Az öreg farkas élete utolsó nagy feladatául tűzte ki, hogy a kis Alfából igazi kutyát faragjon. Alfa érkezésének napjától kezdve megemberelte magát, sohasem láttuk sántítani. Biztosan nagy fájdalmai voltak, de sohasem mutatta Alfa előtt. Lassan járt, keveset mozgott, de kínosan ügyelt, hogy ne látsszon a gyengesége. A tiszteletlenség legkisebb jelét is dühödten torolta meg a serdülő Alfán. Ha csak egy lépéssel is előtte haladt át az ajtón, ha ugatni mert, amikor ő ugatott, vagy ha felemelt lábbal mert pisilni az udvaron: az öreg farkas máris ott termett, és félelmetes hörgéssel esett neki, villogó agyarakkal, őrjöngve tépte a bundáját, úgy látszott, menten széttépi. Valójában sohasem bántotta a kölyköt, soha egy karcolás sem esett rajta. Sőt, olyannyira szerette, hogy néha még azt is megengedte, hogy a szőnyegére feküdjön, vagy a labdájához nyúljon. Ez nagy dolog volt tőle! Folytatás itt

A vadászatról – A vadász állatgyilkos?

Posted March 19th, 2010 by admin

A „vadászat” szó, amely eleve rossz dolgot fejez ki, szépítgetésnek tűnik. Az igazság az, hogy ez az öldöklésben való kéjelgés. „A vadászat mindig a háború egy formája”, mondta Goethe. A „vadászás” az emberi elmebaj egy változata, állapította meg Theodor Heuß, akinek a Német Szövetségi Köztársaság első elnökeként, mint nem-vadásznak kellett vadászatra járnia a diplomatákkal. Az orosz író, Lev Tolsztoj azt mondta, hogy „az állatgyilkosság az embergyilkosságtól csak egy kis lépésre van”. Tovább a teljes cikkre

A póráz két végén

Posted March 19th, 2010 by admin

Ideális esetben a helyzet a következő: az ember és kutyája viszonyában a gazdi a főnök – kedvesen hozzászólva, vagy akár parancsszavakkal irányítja kedvencét, befolyásolja viselkedését. Kapcsolatuk baráti, harmonikus. De mi van akkor, ha valami elromlik és a kutya mindezt nem így gondolja? Uralomra tör, vagy más módon kezd “rosszalkodni”, magatartási rendellenességeket produkál. Nos, ekkor lép színre Victoria Stilwell és beveti sikeres módszereit. Kikérdezi az elkeseredett gazdit, és például rejtett kamerával megfigyeli a haszontalankodó jószágot. Felállítja a diagnózist, jótanácsokat ad és megfelelő tréninget javasol. Mindezt azért, hogy helyreálljon a rend és a kutyás családokba újra béke költözzön. Tovább a videókra

A kutya sétáltatása

Posted March 11th, 2010 by admin

Naponta hányszor sétáltassuk kutyánkat? Minél többször. Sokan úgy gondolják, hogy kutyájukat elegendő 2-3 perces “sétára” levinni napi két alkalommal. Ezek a gazdik szó szerint végighúzzák kutyájukat az utcán és elvárják, hogy minél gyorsabban elvégezze a dolgát. Ezek a gyors séták a kutyák számára testi és lelki szempontokból is károsak. A gazdának ismernie kell kutyájának mozgásigényét és kötelessége ki is elégíteni azt. Ne legyen kevesebb napi három-négyszeri sétáltatásnál, amikor a kutya mozoghat, szagolgathat és kiélheti ösztöneit és elolvashatja a napi “kutyaújságot” az utcákon. További a teljes cikkre